Először az eső csak csepergett de aztán egyre jobban esett. Végül már úgy esett mint ha dézsából öntötték volna. Fel emeltük a kardigánjainkat a fejünk főlé. Enyém vékony volt és már koszos. Tovább sétáltunk mert már találnunk kellet egy házat. A talaj vizes és csúszós volt.
Ki értünk az erdőből. Egy nagy üres tisztáson találtuk magunkat. A tisztás végén megint erdő volt. De jobb oldalt észre vettünk egy házat. Elég messze volt tőlünk. Egy másra néztünk és mind hármunk tekintetéből tudtuk,hogy az a ház kell nekünk és odáig el fogunk gyalogolni zuhogó esőbe.
A kardigánom már csurom víz volt. A fű csúszós volt,óvatosan kellet lépkednünk. Elég lassan haladtunk. Tara még így is el csúszott.
-A francba!-kiált fel Tara. Ricki és én oda siettünk hozzá,hogy segítsünk neki fel állni. Már nem voltunk egyedül mert Tara kiáltására jött is három hús evő. Tara fel állt de a jobb lábára nem tudod ráállni. Tara rá tette az egyik kezét a bal vállamra a másik kezét meg Ricki jobb vállára. El kezdtünk gyors léptekkel menni a ház felé ne,hogy el kapjanak minket a hús evők.
A házhoz érve én mentem be először,hogy körbe nézek. Senki nem volt bent. Taraék gyorsan be jöttek. Be csuktam az ajtót és elé toltuk a kanapét Rickivel.
-Huh,ez meleg helyzet volt.-sóhajtok fel. Le ültem a kanapé szélére és ki fújtam magam. Tara is le ült és fel tette a fájós lábát. Ricki meg körül nézett a konyhába. Mind annyiunknak korgót már a hasa. De a korgó hasunk hangját a három zombi hangja nyomta el. Szám elé tettem a mutató ujjam,hogy maradjunk csöndbe és ne mozogjunk.
Amikor már nem hallottuk a hangjukat Ricki ki nézett a konyha ablakon.
-El mentek.-mondja meg könnyebbült hangon.-Halljátok,itt valaki lakik. Tele van az összes szekrény étellel.-hozott oda nekünk egy zacskó chipset. Tara egyből ki kapta a kezéből és el kezdte enni.
Fel mentem az emeletre,hogy körbe nézek. Tényleg lakik itt valaki.
Volt két hálószoba és a legnagyobb szobába volt egy csomó képregény meg gyertyák meg egy pisztoly. Be mentem ki hoztam onnan. Meg volt töltve. Találtam egy fürdő szobát. Meg engedtem a zuhanyzóba a vizet. Meleg víz jött belőle. Annyira jó volt érezni a meleg vizet a kezemen. Körbe néztem,hogy van-e törölköző. Találtam is. Le mentem szólni,hogy el megyek fürödni. Ricki éppen kaját csinált. Tara meg ült és a chipset zabálta.
Fent a nagy hálószobába kerestem valami női ruhát. Egy szürke rövid ujjút és egy sima egyszerű farmert. Még fehérneműt is találtam.
Be álltam a meleg víz alá és élveztem,hogy végre le tudom magamról mosni a koszt. Olyan boldog voltam mint ha kaptam volna egy nagy tábla oreos milka csokit. Pedig ez csak meleg víz volt. Amit régen mindenki meg kapót minden nap. Hosszú percekig voltam a zuhany alatt.
Aztán mikor már úgy éreztem,hogy teljesen tiszta vagyok,el zártam a vizet és magamra tekertem a törülközőt. Mezítláb mentem le Rickiékhez. Az ajtó elől el volt tolva a kanapé. Ricki bent ült a konyhába és szipogót.
-Hol van Tara? Mi a baj?-kérdezem és oda megyek hozzá
-El ment..-válaszolja.

Az ajtó nyikorgását meg a padló ropogását lehetett hallani. Fegyverrel a kezébe be állít egy afroamerikai srác.
-Ti kik vagytok!? Miért vagytok a házamba?-kérdezi tőlünk dühösen. Olyan cikis volt ez mert én egy szál törülközőbe álltam előtte. Hirtelen még azt se tudtam,hogy mit mondjak. Óvatosan le tette a fegyvert. Végre már nem tartotta felénk.
-Nem tudtuk,hogy te itt laksz. Nem volt ki írva. Bocsi. De ha meg engeded akkor át öltöznék mert elégé hideg van így.-mondom
-Jó jó.-fel mentem az emeletre és át öltöztem. Már nem is fáztam. Belül reméltem,hogy meg engedi,hogy itt maradjunk mert sehová nincs mennünk és mindjárt sötét is lesz.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése